A meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) létrejövő gazdasági társaságot részvénytársaságnak nevezzük. A tulajdonosok kötelezettsége a vállalkozással szemben a részvény névértékének vagy a kibocsátási értékének a szolgáltatására terjed ki, a társaság további kötelezettségeiért a részvényes nem felel.

A részvénytársaságnak két formája van: nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.) és zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.).

Az a társaság minősül nyilvánosan működő részvénytársaságnak, amelynek a részvényeit a tőzsdére bevezették, míg zártkörűen működőnek azt nevezzük, amelynek a részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, azaz nincsenek bevezetve a tőzsdére. Alapítás csak zártkörű formában történhet, majd a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata alapján a működési forma átalakítható nyilvánosan működő részvénytársasággá a tőzsdére történő bevezetéssel.

A társaság alaptőkéjét az összes részvény névértékének összege teszi ki. A Zrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 5.000.000 Ft-nál, míg Nyrt. esetén az alaptőkének el kell érnie a 20.000.000 Ft-ot. Az alapításkor a társaság rendelkezésére kell bocsátani az alaptőke legalább 25%-át. A részvény névértéken alul történő kibocsátása semmis. Ha a társaság nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően történt a részvény névérték alatti kibocsátása, úgy a harmadik személlyel szemben lévő károkért az alapítókat, míg, ha a bejegyzést követően történt a kibocsátás, úgy a társaságot terheli a felelősség. Több alapítót a felelősség egyetemlegesen terheli.

Nem, a részvény névértéke meghatározható az alaptőke mindenkori összegének hányadában is. Ebben az esetben a részvényen fel kell tüntetni a részvény által megtestesített hányadot és nem kell megadni az alaptőke összegét.

A részvény névre szóló, névértékkel rendelkező, lejárat nélküli, tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Egy részvénynek több tulajdonosa is lehet, ebben az esetben egy részvényesnek számítanak és a jogaikat közös képviselő útján gyakorolhatják, míg a kötelezettségekért egyetemlegesen kötelesek helytállni.

A Zrt. részvényei nyomdai úton, azaz papír alapon vagy dematerializált (elektronikus jelként nyilvántartott) formában állíthatók elő. Azonban lehetőség van a nyomdai úton előállított részvényt dematerializált részvénnyé, vagy az elektronikusan nyilvántartott részvényt papír alapúvá átalakítani.

Az Nyrt. részvényei kizárólag dematerializált formában állíthatók elő.

Nyomdai úton előállított részvénynek tartalmaznia kell:

• a kibocsátó részvénytársaság cégnevét és székhelyét;
• a részvény sorszámát, sorozatát és névértékét;
• az első részvényes nevét;
• a kibocsátás alapjául szolgáló alapszabály, illetve alapszabály-módosítás keltét;
• az alaptőke nagyságát vagy a részvény által megtestesített alaptőkehányadot, és a kibocsátott részvények számát;
• a kibocsátó részvénytársaság képviselőinek a cégjegyzés szabályai szerinti aláírását;
• és az értékpapír kódját.

A nyomdai úton előállított részvény szükség szerint tartalmazhatja:

• a részvényfajtához, részvényosztályhoz, illetve részvénysorozathoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat;
• a szavazati jog esetleges korlátozását;
• a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, vagy a részvénytársaság beleegyezési jogát.

A dematerializált részvény olyan elektronikusan nyilvántartott értékpapír, amely a nyomdai úton
előállított részvény tartalmi elemeit foglalja magában azzal az eltéréssel, hogy

• a részvényes nevét, valamint az azonosításhoz szükséges egyéb adatait az értékpapír-számlavezető által a részvényes javára vezetett értékpapírszámla tartalmazza,
• nincs sorszáma; és
• nem tartalmazza a kibocsátó részvénytársaság képviselőinek aláírását.

Igen, a részvény adatainak változása esetén a társaság köteles a változással érintett nyomdai úton előállított részvényeket kicserélni vagy felülbélyegezni, illetve a dematerializált részvény esetén annak tartalmát módosítani.

A részvényes a neki járó részvény nyomdai úton történő előállítását vagy a dematerializált részvény értékpapírszámlán történő jóváírását a társaság nyilvántartásba történő bejegyzését és az alaptőke befizetését követően igényelheti. Ha ilyen részvényesi igény a bejegyzést vagy a befizetést követő 30 napon belül nem merült fel, a részvénytársaság akkor is köteles intézkedni az értékpapírok előállításáról. Semmis az a részvény, amelyet a részvénytársaságnak a nyilvántartásba történő bejegyzése és az alaptőke vagy a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése előtt állítanak ki.

Igen, a részvény átruházását az alapszabályban lehet korlátozni, vagy a társaság beleegyezéséhez lehet kötni, viszont e korlátozások akkor lesznek hatályosak, ha a korlátozás és annak tartalma a részvényből, dematerializált részvény esetén az értékpapírszámla adataiból kitűnik.

Egy részvényhez bizonyos jogokat kötöttek, mint az elővásárlási jog, visszavásárlási jog, eladási vagy vételi jog. Viszont a részvény által biztosított jog a részvénytársasággal, illetve harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha az a részvényből, dematerializált részvény esetén az értékpapírszámla adataiból kitűnik.

Ebben az esetben szükséges az alapszabályban meghatározni azokat az okokat, melyek a beleegyezés megtagadásához vezethetnek. A beleegyezésről szóló döntés mindenkor az igazgatóság hatása alá tartozik, azonban amennyiben az átruházási szándék bejelentésétől 30 napon belül nem nyilatkoznak, úgy az megadottnak tekintendő.

Nyomdai úton előállított részvényeknél a tulajdonszerzést igazoló okiratok alapján a részvény hátoldalán kerül átvezetésre az új részvénytulajdonos. Dematerizált részvények esetében az új tulajdonosnak szükséges kérvényeznie az értékpapír-számlavezetőjétől a korábbi tulajdonos értékpapírszámlájának megterhelését és a megszerzendő részvényeknek az új részvényes értékpapírszámláján való jóváírását.

• törzsrészvény
• elsőbbségi részvény
• dolgozói részvény
• kamatozó részvény
• visszaváltható részvény

A biztosított jogok típusa szerint a részvények részvényosztályokba tartoznak, és egy osztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat biztosítanak a tulajdonosai számára. Egy részvényfajtán vagy részvényosztályon belül több részvénysorozat is kibocsátható.

A törzsrészvény az olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába. A részvénytársaság által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének mindenkor meg kell haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét.

A tulajdonos, amennyiben elsőbbségi részvénnyel rendelkezik, olyan jogosultságokban részesülhet, mint az osztalékelsőbbség, a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbsége, szavazati joggal összefüggő elsőbbség, elővásárlási jog, vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbség. Az elsőbbségi jogosultságok közül egyszerre pedig több részvényosztály is meghatározható.

Az alapszabály rendelkezése alapján olyan elsőbbségi osztályba tartozó részvénysorozat is kibocsátható, melynek részvényeit a társaság vagy a részvény tulajdonosának kérésére más elsőbbségi osztályba vagy törzsrészvényre kötelesek átcserélni.

Igen, mivel a részvények tulajdonosai között felosztható adózott eredményből más részvényekhez képest kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. Amennyiben a szavazati jog az alapszabály alapján korlátozásra vagy kizárásra kerül és a társaság által valamely üzleti évben nem kerül osztalék kifizetésre vagy nem akkora mértékben, mint amekkorában járna, a szavazati jog a következő üzleti év éves beszámolójának elfogadásáig korlátozás nélkül gyakorolható.

A részvény tulajdonosa az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Nyrt. esetén ez a szavazati jog nem lehet nagyobb, mint a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszerese. Vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény alapján a jelen lévő részvényesek egyszerű szótöbbségének igenlő szavazata mellett hozható meg a közgyűlési határozat.

Azoknak a részvénytulajdonosoknak, akik ezt a fajta részvényt birtokolják, jogukban áll az igazgatóság tagjait az alapszabályban meghatározott módon és eljárási rendben kijelölni, akik, ha elfogadják ezen kijelölést, igazgatósági taggá válnak. Ezentúl lehetőséget biztosít a kijelölést követően a kijelölt tag visszahívására is. Amennyiben nem történik meg a kijelölés vagy a visszahívás a részvényesek felől, úgy a jog az egyébként jogosult társasági szervezetre száll át.

Abban az esetben semmiképpen sem bocsátható ki, ha a részvénytársaság nyilvánosan működik. Vezetői tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény akkor sem bocsátható ki, ha a részvénytársaságnál az igazgatóság jogkörét a vezérigazgató gyakorolja.